A "feketéről"

Tények feketén, fehéren...

1.) Egészségtudat és tudatos egészség - Égéstermékek az élelmiszerekben
(forrás: mindentudas.hu - Orvostudományok, Egészségtudományok, Tompa Anna előadása)

Az élelmiszerekben vannak olyan rákkeltők, amelyek az elkészítés során, a főzés és sütés hatására keletkeznek. Kimutatható, hogy a felmelegített fehérjék mutagén hatásúak, a hevített aminosavak karcinogének (rákkeltők) lehetnek. A cukor karamellizációjának barnulási termékei, illetve főzéskor az aminosavak és a cukrok reakciója során keletkezett termékek nagyszámú DNS-t támadó összetevőt tartalmaznak. A sült és barnult anyagok mennyisége az emberi étrendben néhány gramm naponta. Összehasonlításképpen: az a dohányzó, aki naponta 2 doboz cigarettát szív el, "mindössze" 500 mg/nap égett anyagot lélegez be.

Ezek közül az élelmiszerek közül a tömeges fogyasztás miatt különös jelentőséggel bír a kávé, ami nagy mennyiségben tartalmaz égetett anyagokat. Nem mentes a pirolízis mutagén termékétől, a metilglioxáltól sem. Ezen kívül egy csésze kávéban kb. 250 mg klorogénsav, erősen toxikus atraktilozidok, glutation-transzferáz enzimet indukáló palmiátok és kb. 100 mg koffein van, ami gátolja a DNS-javító rendszert, s növeli a daganatok kialakulásának esélyét. Az erős kávét fogyasztók között gyakoribb a petefészek-, hólyag-, hasnyálmirigy- és végbélrák.

A talaj, a kultúrnövények, a haszonállatok és esetenként az ivóvíz szennyezettsége a tápanyagok, élelmiszerek karcinogénszintjét megnöveli. Sok élelmiszer, pl. a kakaó, a csokoládék, a vörösbor antioxidáns-tartalmuknál fogva valamelyest védik a szervezetet az oxidációs sejtkárosodásoktól, a karcinogének okozta hatásoktól, így előnyös élettani hatást váltanak ki. A gyümölcsök legtöbbjében a nyomelemek segítik a szervműködést, a sejtek anyagcseréjét, s jótékonyan hatnak az immunrendszerre.
Tompa Anna
forrás: http://www.mindentudas.hu/tompa/20030922tompa42.html?pIdx=6

2.) Napi két csésze kávé: gyulladás a szívnek
(forrás: Origo-Tudomány, Élet rovat; az American Journal of Clinical Nutrition című szakfolyóirat számol be az Athéni Harokopio Egyetem Antonis Zampelas vezette kutatócsoport eredményeiről)

Már napi két csésze kávé megnövelheti a gyulladást keltő anyagok mennyiségét a vérben - vélik görög kutatók.
Az athéni Harokopio Egyetem kutatócsoportjának eredményei végre magyarázatul szolgálhatnak arra, hogy a kávéfogyasztás miért is rizikótényezője a szívbetegségeknek. Az Antonis Zampelas és munkatársai által végzett vizsgálat szerint már napi egynél több csésze kávé elfogyasztását követően jelentősen megemelkedik a gyulladást keltő anyagok szintje a vérben.
A kutatók összesen 1528 nőt és 1514 férfit kérdeztek meg táplálkozási szokásaikról. Ezt követően a résztvevőktől vett vérmintákban olyan, valószínűsíthetően szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában is szerepet játszó molekulák után kutattak, amelyek akkor jelennek meg, ha valahol a szervezetben gyulladás lép fel.
Az önkéntesek válaszait és a minták eredményeit összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál, akik naponta 200 milliliter kávénál többet fogyasztanak, csaknem valamennyi gyulladást keltő molekula termelődése fokozódott. Nem így a kávét mellőző személyeknél. Ez az összefüggés teljes mértékben függetlenül kimutatható volt más, a szívbetegségek kialakulásában szintén szerepet játszó tényezőktől, például életkortól, nemtől, testsúlytól és dohányzási szokástól.

Kutatók már korábbi vizsgálatok eredményei alapján is kapcsolatot fedeztek fel a kávéfogyasztás és a szívbetegségek kialakulása között. Erre az összefüggésre a jelenlegi eredmények magyarázatul szolgálhatnak, véli Zampelas, aki munkatársaival együtt most a közvetlen hatás megismerésére összpontosít. Kutatásukról az American Journal of Clinical Nutrition című szakfolyóirat számol be.
Cseh Júlia
forrás: http://www.origo.hu/tudomany/elet/20041103napi.html

3.) A koffein fokozhatja a cukorbajt
(forrás: Origo-Tudomány, Élet rovat; Diabetes Care című szaklapban durhami Duke Egyetem kutatása)

A koffein befolyásolja az inzulinhormon szintjét, ezért a 2. típusú cukorbetegségben szenvedő kávéfogyasztó számára megnehezítheti vércukorszintje beállítását, vélik az durhami Duke Egyetem kutatói.
A Diabetes Care című szaklapban ismertetett kutatásba 14 (11 férfi, 3 nő) 2. típusú cukorbetegségben szenvedő - rendszeresen kávét fogyasztó - személyt vontak be. A szakemberek arra a kérdésre kerestek választ, vajon milyen hatással van a koffein az érintettek szénhidrát-anyagcseréjére.
A korábban időskori diabéteszként is emlegetett betegség ma már egyre gyakrabban lép fel elhízással küzdő fiataloknál. A kórtól szenvedők immúnissá válnak a szervezet által termelt inzulinhormonnal szemben, így az elfogyasztott táplálékból felszívódó szénhidrátok nem jutnak el a sejtekbe, ami a vércukorszint kóros emelkedéséhez vezet.

A vizsgálat résztvevőinek egyszer étkezés, máskor átmeneti "éheztetés" előtt koffeinkapszulát kellett bevenniük. Azokban az esetekben, amikor a koffeinfogyasztást nem követte étkezés, a kutatók sem a vércukor-, sem pedig az inzulinszintben nem tapasztaltak változást. Ellenkező esetben ellenben a vércukorszint csaknem 50, míg az inzulinszint 20 százalékkal megugrott. A kutatók szerint a koffein e hatása ront a cukorbetegek amúgy is "zavart" anyagcseréjén, ezért úgy vélik, hogy a betegség könnyebben kezelhető lenne, ha az érintettek lemondanának a kávéfogyasztásról. A pontos hatásmechanizmus tisztázásához további vizsgálatok szükségesek.
Cseh Júlia
forrás: http://www.origo.hu/tudomany/elet/20040802akoffein.html

4.) Ártalmasabb a koffeinmentes kávé?
(forrás: Origo- Egészség; az atlantai Piedmont-Mercer Egészségügyi Központ által végzett és Robert Superko vezette vizsgálat alapján)

Egy nemrégiben napvilágot látott amerikai tanulmány szerint a koffeinmentes kávé akár szív- és érrendszeri kockázati tényező is lehet, mert megemeli a vér koleszterinszintjét. A furcsa jelenség feltehető magyarázatát az adja, hogy a koffeinmentes kávé másfajta kávébabból készül, mint a hagyományos.
A kutatást 187 résztvevő bevonásával végezték, akiket három fő csoportra osztottak. Az első csoportba azok kerültek, akik napi 3 és 6 adag kávét fogyasztottak, a második csoportba azok, akik ugyanennyi koffeinmentest, míg a harmadik volt a kontrollcsoport, ahol senki sem fogyasztott kávét. A vizsgálatot az atlantai Piedmont-Mercer Egészségügyi Központ végezte, Robert Superko vezetésével.

A kutatók a három hónapos vizsgálat elején és végén vérmintákat vettek, amelyekből a vér koleszterin- és egyéb zsírsavszintjeit határozták meg.

Megdöbbenésükre a koffeinmentes kávét fogyasztók káros zsírsavszintje 18 százalékkal, az apolipoprotein B nevű fehérje szintje 8 százalékkal növekedett meg a három hónappal korábbi értékhez képest. A másik két csoportnál nem tapasztaltak változást. Ezek a szerves anyagok részben felelősek a szív- és érrendszeri megbetegedésekért. "Úgy vélem, hogy nem a hagyományos, hanem a koffeinmentes kávé növelheti a szívbetegségek kockázatát. Ugyan a növekedés nem magas, de akinek eleve magasabb a koleszterinszintje, érdemes visszafogni a fogyasztást" -mondja a kutatás vezetője.

Az ok kutatásánál derült ki, hogy a kétféle kávé eltérő kávébabból készül. A hagyományos kávénál Arabica, míg a koffeinmentesnél Robusta nevű babot használnak. Ennek az az oka, hogy a koffeintmentesítés során az Arabica elveszíti az aromáját, ugyanakkor a Robusta sokkal gazdagabb a diptén nevű vegyületekben, ami növeli a zsírsavképzést a szervezetben. "A kávégyárak egyre több koffeinmentes kávét gyártanak, mert az emberek azt hiszik, hogy egészséges. A koleszterinszint szempontjából azonban nem biztos hogy így van" -összegezte kutatását Superko.
forrás: http://www.origoegeszseg.hu/cikk/0547/497538/artalmasabb_1.php

Forráslista:

1.) Mindentudas.hu - Orvostudományok, Egészségtudományok, Tompa Anna előadása

2.) Origo-Tudomány, Élet rovat; az American Journal of Clinical Nutrition című szakfolyóirat számol be az Athéni Harokopio Egyetem Antonis Zampelas vezette kutatócsoport eredményeiről

3.) Origo-Tudomány, Élet rovat; Diabetes Care című szaklapban durhami Duke Egyetem kutatása

4.) Origo- Egészség; az atlantai Piedmont-Mercer Egészségügyi Központ által végzett és Robert Superko vezette vizsgálat alapján